A tréning célja a csoportmunkára épülő elmélet és gyakorlat során a résztvevők megismerjék a konfliktusokat előidéző okokat, a konfliktuskezelés folyamatát, a megoldási modelleket, a konfliktuskezelési folyamat sajátos lépéseit és módszereit. Személyes tapasztalatokat szerezzenek saját konfliktuskezelési viselkedésükről, a leggyakrabban használt viselkedési stratégiákról, konfliktusaik indítékairól. A tréning eredményeként saját konfliktuskezelési stratégiáik következményeit felismerve hatékonyan elősegíthetik a konfliktuskezelés pozitív folyamatait.

Konfliktusai mindenkinek vannak. Ezen a tréningen megtanulják jobban kihasználni a konfliktusokban rejlő lehetőségeket. Minden konfliktus lehetőség arra, hogy jobbá tegye az életét, elmélyítse a kapcsolatait. A konfliktuskezelési tréning egy 6 órás program, ami kiszélesíti önismeretét, segít megérteni és megoldani konfliktusait, közelebb visz más emberekhez.

A konfliktusok azért lángolnak fel, mert képtelenek vagyunk megérteni, hogy ugyanannyi nézőpont létezik, mint ahány ember. Egyéni látásmódunk adomány számunkra. (Deepak Chopra)

A tréningen tanultak és tapasztaltak segítségével a résztvevő képet kap a konfliktusok természetéről, kiváltó okairól, szintjeiről, valamint hogy egy adott konfliktushelyzetre milyen típusmegoldással reagál. Képes lesz elkülöníteni a problémát a konfliktustól, megérti a feloldás/megoldás alapvető pszichológiai feltételeit. Megismeri a konfliktuskezelés lehetséges stílusait, azok jellemzőit, s képes személyes döntést hozni konfliktuskezelési magatartásának fejlesztése érdekében.

Konfliktuskezelés tréning – Sajátítsa el a hatékony konfliktuskezelés technikáit!
Ez a konfliktuskezelés tréning valódi megoldást nyújt azoknak, akik úgy érzik, megfelelő konfliktuskezelési technikák hiányában nem tudnak hatékonyan fellépni, és kiállni magukért. A konfliktus szó hallatán sokszor arra következtetünk, hogy valami negatív dolog veszi kezdetét, azonban ennek nem kell így lennie! Ez a tréning arra ad választ, hogy milyen pozitív és negatív hatásai vannak egy konfliktusnak, általában miért kerüljük a konfliktusokat, illetve, hogy milyen konfliktuskezelési módszerek léteznek, és melyeket tanácsos alkalmaznunk az adott szituációban. Ha úgy érzi, szívesen részt venne konfliktuskezelés tréningünkön, ne habozzon!

Mi is az a konfliktus?
A latin confligere szó azt jelenti, hogy összecsap. “A konfliktus olyan egyének vagy társadalmi csoportok közötti ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg.” (Szekszárdi 1995)

A magánéletben és a munkahelyünkön is gyakran szembesülünk olyan helyzettel, amiben a résztvevő felek nem tudják hatékonyan feloldani a köztük feszülő konfliktust. Legtöbben már gyermekkorban egy adott mintát követve kezdjük elsajátítani a konfliktuskezelési technikákat, ami többféle lehet, tehát azt visszük tovább, amit otthon láttunk. Ez lehet destruktív (a konfliktusban résztvevő felek a végén azt érzik, hogy vesztésre állnak, nincs lehetőség feloldásra, a konfliktusból káruk származik) vagy lehet konstruktív, tehát kialakul egy kölcsönös egyetértés a megfelelő nyitott kommunikáció hatására, a résztvevők pozitív érzelmekkel távoznak a helyzetből. Fontos, hogy megértsük milyen mintákat hoztunk otthonról. Ebben lehet segítségünkre egy konfliktuskezelési tréner vagy egy képzés, ahol a szükséges tudás birtokában teljesen más szintre tudjuk hozni a kommunikációs technikánkat.

Miről fog szólni a tanfolyam?

• Konfliktusok fajtái
• Konfliktuskezelési módok
• Konfliktusok pozitív és negatív hatásai
• Miért szoktuk elkerülni a konfliktust?
• Hogyan előzzük meg a konfliktust? Eric Berne – énállapotok (F, Sz, Gy)
• Szeretetnyelvek Tudatosság növelése
• Konfliktusok szintjei
• Konfliktust megelőző kommunikáció
• Asszertivitás Értő figyelem, mély megértés
• Én-üzenetek, visszajelzés
• Ezeket kerüld el; Időzítés fontossága
• Hogyan tud nyugodt maradni egy konfliktus alkalmával?

Milyen pozitív hatásokra számíthat a tréning után?

• Hatásosabban kommunikál majd a képzés után!
• Képes lesz hatékonyan felismerni egy – egy konfliktust!
• A képzés segít a figyelme és az empátiás készsége fejlesztésében!
• Ötletgazdag megoldásokkal áll majd elő egy konfliktus alkalmával.
• Nem csak a munkában, hanem a magánéletben is hatékonyan, nyíltan kommunikál!

Ha egy kollektíva nem törődik azzal, hogy fejlődjön, akkor hamarosan hanyatlásnak indul a teljesítmény és csökken az egymás iránti bizalom. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, csapatépítő tréning vagy csapatépítő program szükséges. A csapaton belüli bizalmi szintet egy csapatépítő élményprogram, a csapat teljesítményét pedig a csapatépítő tréning emeli.

“Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül. Ha messzire akarsz jutni, menjetek együtt.”

(Afrikai közmondás)

A csapatépítő tréning lényege az egyének „csapatjátékossá való átképzése”, ami a mindennapi gyakorlatoktól eltérő, szokatlan, újszerű feladatok segítségével, egy szakképzett tréner vezetésével történik. A csapatépítő tréning az együttes fejlesztést, vagyis a résztvevők közötti jobb kommunikációt, hatékonyabb együttműködést valósítja meg.
A munkatársak szakmai ismerete, hozzáértése, az ügyfélközpontúság, minőségi szolgáltatás és termékek mellett a teljesítményt, hatékonyságot nagymértékben meghatározza a csapat. Milyen a belső kommunikáció, az információk átadása, áramlása? Milyen a belső hangulat? Mennyire dolgoznak együtt az emberek, s tudják – illetve akarják – egymást segíteni egy-egy probléma minél gyorsabb megoldásában? E területekre a belső együttműködés milyensége nagy hatással van, melyet a csapatépítő tréning erősíteni tud minden esetben.

A csapatépítő tréning által fejlesztett főbb készségek, területek:
alkalmazkodás egymáshoz, bizalomépítés, kommunikáció, együttműködés, motiváció, döntéshozatal, konfliktuskezelés, időgazdálkodás, stresszes helyezetek kezelése, vezetői készségfejlesztés.

Az alábbi helyzetekben javasoljuk csapatépítő tréning megszervezését:

• belső információáramlás nem működik, nem adnak át információkat a kollégák, vezetők
• nincs együttműködés az osztályok/részlegek között
• túl lassú a problémák megoldása, problémás az időgazdálkodás
• elmérgesedtek a konfliktusok
• felszín alatti konfliktusok bomlasztják a csapatot
• megnövekedett a fluktuáció
• új a vezető
• új a csapat, s még össze kell szokniuk

Munkaadói szempontból: Ha a munkatársak elérnek és átadnak minden lényegi információt, a folyamatok jól működhetnek, a gondolatok egymást termékenyítik meg, a szervezet öntanulási képessége javul, a közösség is erősebbé, egységesebbé válik. Vagyis hatékonyabbá válik a működés, nő a teljesítmény és a profit.
Munkavállalói szempontból: Ha sikerül a résztvevőnek egyensúlyt találnia a másik és saját igényei között, akkor érzelmileg nehéz helyzetekben is épül önbizalma és fejlődnek kapcsolatai. Amikor nem akarja többé kontrollálni a másik felet, hanem magának és a partnerének is megengedi, hogy az legyen, aki, akkor lesz igazán hiteles a kommunikációja.

A kommunikáció nem pusztán eszközök és tartalmak egysége. Annál több: az együttműködés közege. Áthatja a minőséget, a folyamatokat, a projekteket, az innovációt, a közösséget is.

Az asszertivitás olyan ön- és érdekérvényesítő kommunikáció, amelyben a másik fél érdekeit, céljait is maximálisan figyelembe vesszük. Az asszertivitás lényegében olyan kommunikációs vagy még inkább kapcsolati modell, amelynek lényege a nyitottság, az őszinteség. Annak készsége, hogy verbálisan és non-verbálisan egyaránt közölni tudjuk saját pozitív és negatív érzelmeinket, gondolatainkat és érzéseinket anélkül, hogy szükségtelen szorongást vagy bűntudatot tapasztalnánk, vagy megsértenénk mások méltóságát. A felelősség vállalása azért, ami az életben velünk történik. Ennek elsajátítását támogatja a kommunikációs tréning.

Kommunikációs tréning célja:

• az érdekérvényesítő készség erősítése
• saját véleményünk képviselete
• aktív hallgatás és mások véleményének befogadása
• meggyőzés, érdekeink képviselete
• nyertes-nyertes kommunikációs helyzetek kialakítása
• különböző kommunikációs helyzetek sajátosságainak megértése, és a különböző helyzeteknek, illetve partnereknek leginkább megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása
• nemet mondás elsajátítása
• konfliktusos helyzetek kezelése asszertív módon
• agresszív és behódoló technikákon kívüli kommunikációs lehetőségek megismerése és elsajátítása

Témakörök:

• A kommunikáció fajtái és szintjei; kommunikációs törvények
• Az asszertivitás modell interaktív bemutatása, működése és eredménye
• Az agresszív, passzív, asszertív kommunikáció
• A passzív és az agresszív kommunikáció okai, viselkedéses jellemzői, hatása
• Az asszertivitás hasznossága/jelentősége a magán és üzleti szférában

Célunk megtanítani:

• profi előadásokat, prezentációkat tartani, 
• magabiztosabban, könnyedebben előadni, meggyőző, szuggeszív lenni, 
• érdekesen, inspirálóan beszélni, amivel felkelti és leköti mások figyelmét, 
• olyan előadóvá válni, aki hatással van a közönségre és eléri céljait, 
• olyan stressz szinten lenni előadások előtt és közben, ami motiváló, nem pedig ijesztő, 
• megtanulni a legfontosabb prezentációs technikákat és fejleszteni előadói készségeit, 
• többet tudni arról, milyen hatást vált ki más emberekből, mire emlékeznek, mi vonzza vagy távolítja őket, 
• úgy előadni, hogy ne zökkentsék ki külső vagy belső zavaró tényezők.

Most kezd előadásokat tartani, vagy már régi motoros az előadói pályán? Szeretne nagyobb hatással lenni a közönségére? Ennek módszere begyakorolható! Hogyan?

• Felkészülés az előadásra: az előadás céljának és főbb üzeneteinek meghatározása; mikor, mennyit és hogyan gyakoroljunk; hogyan beszéljünk kisebb és nagyobb csoportok előtt; az emberek előtti megszólalás felelőssége és etikája; integritás, lojalitás; megfelelés a cég-image-nek; hogyan öltözzünk fel előadásokhoz; hogyan alkalmazkodjunk a helyszínhez; mikor és hogyan érjünk oda; váratlan helyzetek kezelése (áramszünet, külső zajok, túl sok vagy túl kevés hallgató, előző előadók csúszása); módszerek a lámpaláz csillapítására
• Eszközhasználati technikák: a flipchart és a törölhető tábla használata, PowerPoint-trükkök (színek, betűtípusok, -méretek, képek, hátterek); beszéd mikrofonnal és anélkül; zene- és filmbejátszások használata; kiadott jegyzetek, brosúrák használata; szokatlan tárgyak, mint a hatásos demonstráció eszközei
• Önismeret, emberismeret az előadás-technikában: hogyan használjuk ki a saját erősségeinket; hogyan tudjuk eltitkolni vagy kikerülni a prezentációs gyengeségeinket; hogyan ismerjük fel a hallgatóságban ülők személyiségtípusait
• Magabiztosságot sugárzó testbeszéd és hanghordozás; hogyan mozogjunk, hová nézzünk előadás közben; mikor és hogyan játsszunk a hangunkkal; mikor és hogyan játsszunk a csenddel
• A nyitás legegyszerűbb módszerei; a megfelelő nyitómondatok megtalálása
• A sikeres prezentáció logikai felépítése: témakifejtés – a sorrenden múlik minden
• Kommunikáció a hallgatósággal: hogyan tudjuk végig fenntartani a figyelmet; hogyan maradjunk hitelesek, ha valamire nem tudunk válaszolni
• Meggyőzési technikák a prezentáció során: hogyan haladjunk az egyszerűtől a bonyolultig, hogyan és hányszor ismételjük a legfontosabb gondolatokat
• Tabuk az előadásban: kerülendő témák és kifejezések
• Az előadás lezárása: mikor kezdjünk zárni; hogyan zárjuk le az előadást